2009. szeptember 27., vasárnap

Audreyval az élet...

Már lassan egy hete együtt kelünk, Audrey és én a hajnali nap sugaraival, hogy a várost keresztül kasul szelve, robogva teljesítsünk a munka néha élvezetes, néha monoton, néha felemelő, néha fárasztó frontján.
Elindulunk, felszállunk, aztán leszállunk, átmegyünk, megint felszállunk, zötyögünk, kanyargunk, leszállunk, mozgólépcsőzünk, aztán megint felszállunk, ha jó időben kapjuk el még le is ülünk és utazunk, bámulunk, mosolygunk, merengünk, leszállunk, megyünk, rohanunk, szaladunk, elérjük (huh) és megint kanyargunk, kapaszkodunk, leszállunk, körül nézünk, átmegyünk, bemegyünk, liftezünk és megérkezünk...
A kedves és elragadó Miss Hepburn pedig türelmesen várja a késő délutáni napsütést, hogy újra elinduljunk, liftezzünk, kimenjünk...

Nincsenek megjegyzések: