Oltári zokni :)

A hétvégén végre valahára megint kiállításon voltam és habár eddig sem lőttem mellé egyszer sem, azt hiszem mind közül ez hatott rám a "legtartósabban". Biztos, hogy még napokig, hónapokig fogom emlegetni és jó ideig itt cikázik majd a gondolataimban, de októberig bizonyosan.
Azok a színek, a vonalvezetések, az a pompa és elegancia.

A kiállítás pedig az ESKÜVŐ KIÁLLÍTÁS 2009 volt!!!! :)

Valahogy úgy tudnám a legjobban érzékeltetni a hangulatát, mint abban a filmben (Azt hiszem Oltári vőlegény a címe), amikor egyszerre több száz vagy ezer menyasszony rohan a férfi után mind esküvői ruhában, csak itt nem a pasi után kellett szaladni, hanem egy szép ruha, egy jó dekoráció, ötletes meghívó után. Ennyi ifjú arát egy kupacban még soha nem láttam. (illetve mégis, kb 6 éve szintén ezen a rendezvényen)
Már azt sem tudtuk hol járunk, volt olyan stand amely előtt többször is elhaladtunk, de mindig másik szórólapot nyomtak a kezünkbe. Láttunk jégszobrot, csoki- és pezsgőszökőkutat, feldíszített riksát ...
Persze legnagyobb tolongás a nagy teremben volt, ahol az esküvői ruhaszalonok sorakoztak és mint leendő ara, ezt a mókát én sem hagyhattam ki. Rögtön az első kiállítónál be is kéredzkedtem egy ruhapróbára. Kinéztem az elképzeléseimhez HASONLÓ (csak hasonló) ruhát és septiben bele is bújtam. Azt azért előre bocsátanám, hogy elsődleges szempont, mivel konkrét elképzelés nincs, hogy meglegyen a óóóóóóóóhhhhh.....hhhhhhhhh-hatás (nagyjából lélegzetelállító pillanatként írnám le). Na ez az, ami az eslő próbálkozásnál kapásból nem sikerült. Maga a ruha nem volt csúnya, sem habos babos vagy ilyesmi, hanem amikor kibicegtem benne a "nagyközönség elé", bicegtem, mert menni nem nagyon tudtam, tekintve, hogy kb két számmal kisebb volt mint én, így aztán ebből adódóan az a vicces helyzet állt elő, hogy kikandikált alul a kecses fekete alapon színes pöttyös zoknim. Hiába probáltam kicsit rogyasztva körbe körbe forogni, még fátylat is adtak rám, a "csodálatos lábbelimről" senki sem tudta levenni a szemét. Leginkább talán ezt tudnám felróni a kiállításnak. Én úgy gondolom, hogy a ruhapróba legyen meghitt, családias és szűkkörű, mert hogy minden menyasszony szép, az oké, na de itt, ha az álom ruha kissebb vagy éppen nagyobb néhány számmal, akkor ne bámuljon már több száz idegen, mert a fekete zoknimat látva, biztos nem az volt az első gondolata az épp arra járónak, h na ez "de szép mennyasszony"... :)

Ettől függetlenül az esküvő kiállítás tényleg jó muri, és kellemest a hasznossal, rengeteg ötlettel gazdagítja a látogatót. Ezek után csak győzzük kivárni ezt a néhány hónapot...